Diósdhéj augusztus

kényes kérdések nincsenek

Az információk átadása és a tájékoztatás mellett mindig előkerül néhány olyan kérdés is, melynek a megválaszolását nem szabad kerülgetni. Az új testület és a városvezetés őszintén szeretné elmondani úgy a jó, mint a rossz dolgokat. A diósdiaknak tudniuk kell, mivel kell szembenézniük a következő időszakban, illetve szeretnénk tisztázni, mi igaz a szóbeszédből. Ezért most „kényes” kérdésekre ad választ Bogó László polgármester.

-          Régi téma - már a választásokkor is felvetődött - a csatornázás ’B’ programjában lévő pénz felhasználása. Lapunkban már megjelentek az ezzel kapcsolatos információk, viszont többen még mindig felvetnek erre vonatkozó kérdéseket.

Tisztáznunk kell először is azt, hogy ez a pénz honnan maradt meg. A 3,2 milliárd Ft-os diósdi csatornaprojekt 22%-át kellett biztosítani önerőből, ez 705 millió Ft volt.  A fennmaradó 78 %-ból az EU 50 %-ot, az állam 28%-ot vállat 2008-ban. Az állami vállalás emelkedésével az önerőből biztosítandó részből az állam átvállalt, az így megmaradt pénz került át a ’B’ programba. Ezt azoknak a feladatoknak az elvégzésére fordítják, amelyeket az EU már nem engedett a projektben elvégezni, de a teljes csatorna-beruházás biztonságos üzemeltetéséhez szükségesek. A Vízközmű-társulat szövetkezetként működik, ami azt jelenti, hogy a tagok által delegált közgyűlés döntései a mérvadóak. Jelenleg közel 2400 tag van a Diósdi Vízközmű-társulatban, melyet küldöttek képviselnek a Közgyűlésben. A Szövetkezeti törvény szerint az elfogadott befizetések felhasználásáról a Vízközmű-társulás közgyűlése dönt. Az önkormányzat ezt a döntést csak jóváhagyni tudja, ill. javaslatot tenni arra, hogy milyen csatornahálózati feladatok elvégzésére használják fel.  Jelenleg 2 projekt indult el. Az első a Tó-Duna-Petőfi utcákban a régi bekötések átkötése az új hálózatra, a másik projekt a meredek utcáknál az átemelő szivattyúk kihelyezése a Vízközmű-társulat tagjai részére, valamint gépbeszerzés az árkok, átereszek tisztántartására. A csapadékvíz elvezetésének biztosítása azért fontos, hogy az ne a csatornákba folyjon. Az anyagi lehetőségek függvényében ehhez kapcsolódik az árkok felújítása és bővítése, amit már beterveztek, majd a munkák végén 2017 közepéig a murvás utak aszfaltozása fog megtörténni. Akkor lezárulnak a munkák, és megszűnik a Vízközmű-társulat.

Összegezve: a tagok befizetéseinek felhasználásáról a Vízközmű-társulat közgyűlése dönt, az önkormányzatnak ebben csak ellenőrző szerepe van.

-          A Sportközponttal kapcsolatban sok kósza hír kering, a DTC - Diósdi Torna Club  - felől is „elmarasztaló” hangok hallatszanak az önkormányzati támogatásokkal kapcsolatban, a szerződés is függőben van. Ezzel kapcsolatban mit tud mondani?

Való igaz, hogy a tavalyi év támogatását nem tudtuk vállalni.

Az előző években és a szerződésben a lehetőségeinél többet vállat az önkormányzat. Az aránytalanságokat is szeretnénk megszüntetni: például 8,8 millió Ft civil támogatást kapott tavaly a DTC, a többi 20-23 civil szervezet (közöttük a 3 sportegyesület: judo, kézilabda, kosárlabda) összesen kapott 9 millió Ft-ot. Ezen felül még a sportegyesület működéséhez annyival is hozzájárult, hogy a rezsiköltségek 75%-ának fizetése mellett 4 fő bérét is állta. Az önkormányzat részéről egy vállalható és arányos támogatást szeretnénk kialakítani. Az idei évre és az elkövetkező évekre azt tudjuk vállalni, hogy álljuk az 5 millió Ft rezsiköltséget, s mellette a diósdi gyerekek utánpótlás-csapatára 1,3 millió Ft-ot, valamint az amatőr felnőtt labdarúgásra 300 ezer Ft-ot adunk. A NB III-as csapat költségeit nem tudjuk finanszírozni. A DTC-nek eddig is, ebben az évben is voltak és vannak saját bevételei; közel 6 millió Ft a gyerekek 5 ezer Ft/hó befizetéseiből, a műfüves pálya és a füves pálya bérbeadásából, a TAO-ból (kiemelt sportágak támogatása) 10-20 millió Ft/év. Ezekből a felszerelésre, az edzői és működési költségekre futja.

A szerződés újrakötését az tette indokolttá, hogy míg az önkormányzat a rezsiköltség 75%-át rendezte, a DTC ráeső részt, a 25 %-ot nem fizette ki. Így 2012- től 2015 elejéig 7 millió Ft tartozásuk keletkezett, emiatt azonnal felmondhattunk volna szerződést. De nem ezt tettük, hanem egy új szerződés megkötését javasoltuk, ennek kapcsán a problémát elég alaposan körbejártuk. Figyelembe vettük a beruházási költségeket, melyet a DTC valósított meg a TAHO beruházási keretből (ezt vagyonértékelés alapján tudjuk átvenni), így bruttó 62 millió Ft vagyonnövekedést tudunk elkönyvelni. Emellett a szerződés sarkalatos pontja az, hogy meddig szerződjünk a DTC-vel. A TAO beruházások állami finanszírozása azt írja elő, hogy a sportlétesítménynek még legalább 17 évig sportlétesítményként kell működnie, amit mi vállalunk. Ez a kötelezettség szerintünk az önkormányzatot terheli, nem a DTC-t, mivel az ő tulajdona a Sportközpont. Reméljük, ezt a kérdést hamarosan megnyugtatóan le tudjuk zárni.

-          Bármiről beszélgetünk, a finanszírozás kérdése kerül előtérbe. Hogyan állunk, miért kell a pénzzel ennyire kimérten bánni?

Hát igen, a költségvetés egyensúlyban tartása nem kis feladat az önkormányzatoknak, így nekünk sem. Főleg akkor nem, amikor a lakosság akaratából egy nagyüzem elmegy a településről. A KEROX műanyag csaptelep-betéteket és kerámia elemeket gyártó cég, az 550 milliós helyi adókból 130-150 millió Ft-ot tett ki a befizetése (ez költségvetésünk 10-12%-a). Idén már csak 75 millió Ft bevételre számoltunk, de jövőre ez az összeg teljesen hiányozni fog. Ez már egy olyan összeg, amelynek hiánya komoly következményekkel jár. Ezzel kapcsolatban elkezdtük a számításokat, meg kell vizsgálnunk, hogy ez milyen kiadások csökkentését vonzza. Ezért csökkentettük már a DTC támogatását is. Ezen kívül át kell gondolnunk a helyi adók kedvezményeit is úgy, hogy a szociálisan rászorulókat ez ne érintse.

Számunkra továbbra is prioritást élvez az intézményhálózat megfelelő üzemeltetése, a szociális és gyermekek utáni támogatások biztosítása a rászoruló családok számára.

Az „önként” vállalt feladatainkat is át kell gondolnunk (városi rendezvények, napközis tábor, civil szervezetek támogatása, partnertelepülési kapcsolatok, zöldfelületek-parkok növelése, kisebb beruházások stb.), ezek a költségvetésünk 4-6%-át teszik ki. De át kell gondolnunk azokat a kiadásainkat is (pl. szemétszállítás), amikor 30 millió Ft-os hozzájárulást kell kifizetnünk a szolgáltatónak (a díjbevétel és a 0-szaldó közötti összeg).

Mindezeken túl tudjuk, hogy meg kell oldanunk az óvodai és iskolai létszám növekedéséből adódó csoportok/osztályok számának bővítését is. Ez már erőnkön felüli, ehhez támogatás szükséges. Tudjuk ezt, ezért az óvodabővítésre már pályáztunk, és nyertünk is 93 millió Ft-ot. Ehhez 30 millió Ft-ot kell hozzátennünk. Ennek a megvalósítása 2016 decemberére várható. Az iskolai bővítéshez támogatást kérünk a kormánytól. Jelenleg hitelkérelmünk vár engedélyezésre, melyből az épület (TIGÁZ irodaháza) megvételét és a beruházás elindítását tudjuk majd elkezdeni, de további erőforrásra lesz szükség az átépítéshez. Ehhez kértük dr Aradszki András képviselő úr támogatását is. A jövő évben egy visszafogott költségvetést készítünk a kötelező feladatainkra és az intézménybővítésre koncentrálva.

Augusztus 20. ünnepi beszéd

Diósd Város Önkormányzata és városvezetése nevében tisztelettel köszöntöm Önöket.

Tisztelettel köszöntöm Maklári  István címzetes esperes urat, Köszönjük, hogy megszentelte mindennapi kenyerünket.

Kedves Diósdiak!

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Első királyunk legfőbb történelmi érdeme a magyar állam megalapítása, kiépítése, megszilárdítása és európai integrálása, sikereinek titka egyensúlyteremtő képességében rejlett. Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában.

Ünnepünk, augusztus 20.  a magyarság folyamatos és immár 11 évszázada tartó győzelmének az ünnepe. Hiszen maga a létezésünk, a megmaradásunk  felér egy csendes diadallal. Történelemszemléletünket államalapításunk óta  a Kárpát-medencében töltött évezredünk  küzdelmei  és drámai eseményei határozzák meg.  A  mi szerepünk a megmaradás volt a birodalmak szorításában és az ezekből kiáramló  hatások integrálása egy új, élhető, szerves saját kultúrává. Államunk alapítása sikeres alapot biztosított mindehhez.

Történelmünk a mi  kincses ládánk .

Ennek a kincsnek a legértékesebb darabja  az a 93 ezer négyzetkilo-méternyi szépséges táj, a nekünk életet adó hazánk. Már a késő ókorban is elterjedt nézet volt, hogy Pannónia neve a latin pan (kenyér) szóból ered és az itteni gabonabőségre utal. Nem véletlen, hogy ezen a napon, Szent István ünnepén kenyeret szentelünk. Ilyenkor, Szent István ünnepén jusson eszünkbe, hogy egy Istenáldotta, hazában  élhetünk, amely a gabona-tábláival, gyümölcsöseivel, gazdaságával  mindig eltartotta az itt élő embereket. Természetesnek vesszük mindezt, holott nem kell innen déli vagy keleti irányba messzire repülni, hogy kopár hegyeket, kiégett pusztákat, félsivatagokat lássunk.  Nap mint nap tapasztaljuk az anyatermészetnek ezt a bőkezűség ,vagyis  van miért ünnepelnünk , van hazánk,  van csodálatos  földünk, természeti kincseink, alkotó nemzetünk.

 A Kárpát-medence a maga izgalmas történetével ugyancsak a szellemi kincsünk része , kincses ládánkban ugyanúgy benne van Krasznahorka híres vára, a nándorfehérvári diadal,  a nagybányai festőiskola, Ady Endre hepehupás vén Szilágya, Arany János Csonkatornya, Ábel rengetege, a vereckei hágó, a fiumei móló és az Adria mélyén pihenő Szent István csatahajónk. Mindez ugyanúgy a hazánk, a szellemi hazánk része, mint a ma is határainkon belül tudott Sárospataki Református Kollégium, a Pannonhalmai Apátság vagy a budai várban őrzött Corvinák,és nem utolsósorban itt említhetem meg nem kis büszkeséggel, hogy hazánknak van a világ harmadik legrégebbi, folyamatosan működő államszervezete.

Milyen értékeket találhatunk még abban a kincses ládában? Mit gyűjtögettünk ezer éven át? Mit gyűjtögettek  már a honfoglalók előtt itt élő  elődeink és az államalapítás óta idetelepült német, olasz, kun, szerb, görög, örmény, roma, török bevándorlók? Tehát mindazok, akiknek  a leszármazottai ma mi vagyunk? Felsorolni is lehetetlen azt a sok népszokást, viseletet, ételreceptet, munkamódszert, eszközt, építészeti stílust, jövevényszót, amit a mai magyarság szerteágazó felmenői a Rajnától az Uralig terjedő térségből az évszázadok során  meghonosítottak és egy egyedi, megismételhetetlen, gazdag kultúrává formáltak. Legyen örömteli és felszabadult ez az ünnep .

Mint cseppben a tenger, ilyen a mi városunk is ebben a történelmi összefüggésben. A 3-4000 éves kaptárköveink kifaragásától, a szidónia-hegyi római szarkofágokon át, a római árokig,  a még feltáratlan középkori faluközpontunkon át a 18. századból származó mai településmagig, majd a mai épületekig ível  tárgyi kultúránk folyama. Diósd, mely ma ünnepli várossá alakulásának 3. évfordulóját, kitűnő példát mutat  a szent istváni "többnyelvű, többszokású népre" is. Élnek itt muszlimok, szerbek, németek, erdélyi és felvidéki magyarok leszármazottai és egybeforrt közösségként ünnepelünk.  

A sok nép, vallás, törzsi szállásterület kavargásából szilárdulni kezdett egy erős állam, ami a korábbiaknál nagyobb létbiztonságot nyújtott a lakóinak, amely a keresztény hittel,  és az államszervezet kiépülésével keretbe tudta fogni az itt lakó etnikailag, vallásilag sokszínű népességet. Ennek a korántsem konfliktusmentes folyamatnak látványos és drámai pillanata volt Gellért püspök  vértanúhalála. Mint azt a legtöbben bizonyára tudjuk, a püspök 1046. szeptember 23-án, itt Diósdon celebrálta az utolsó miséjét.  Ezzel tehát a tágabb értelemben vett államépítés egyik mozzanatának színhelyévé váltunk. Gellért a települések előkelő társaságába helyezte városunkat, hiszen csaknem ezer évvel ezelőtt már történelmi térbe kerültünk.

Végezetül csak ismételni tudom magam: ma legyünk büszkék az államunkra, küzdelmes történelmünk kiemelkedő eseményeire, csodálatos nyelvünkre, világhírű gasztronómiánkra,   színes magyar kultúránkra. Balassival szólva, örüljünk ma Neked, "Ó én édes hazám, te jó Magyarország!"

 

Szeressük és becsüljük meg hazánkat! Isten áldását kérve rá!

Köszönöm, hogy meghallgattak!